Még a kézi működtetésű ajtóval is képesek odacsukatni magukat az emberek, nemmég az automata ajtókkal. Tehát az egészséges emberek is képesek a záródó ajtók közé kerülni, a vakokról, gyerekekről, háziállatokról stb-ről nem is beszélve.
Az ugye alapdolog hogyha nincs teljesen zárva az ajtó akkor nem indul el a lift. Ez az elsőfokú biztonság. De ugye mostanság a másik alapdolog a szorításgátló. Ha odacsukja a liftajtó pl a lábam akkor nemhogy nem indul a lift, de odaszorítva se tarja a lábam, az ajtóvezérlőkben van szorításgátló ami bizonyos csukási erő (nyomaték) felett visszanyitja az ajtót. Tehát észreveszi hogy megszorult az ajtó és iránytvált hogy ki tudj szabadulni. Ezt a nyomatékot szabványban rögzítették és ellenőrzik is hogy mekkora nyomást fejt ki az ajtó mielőtt visszanyitna. Mert ugye nem mindegy hogy egy bodybuildert vagy egy kisgyereket szorít oda az ajtó. De ha meg túl kicsi ez az érték akkor pl egy erősebb szél vagy ajtóbefagyás, kopás esetén is visszanyit. Ezért fontos az optimális beállítás hogy a gyerekekre, idős, törékenyebb emberekre se legyen veszélyes. A szorításgátló sok ajtótípusnál állítható, jól be kell állítani hogy ne legyen baja senkinek sem. Sőt az okosabb vezérlések nemcsak az ajtózárási nyomatékot hanem az ajtózárási időt is figyelik. mert ugye tudja hogy mennyi idő alatt kell bezáródnia. Ha ennyi idő alatt nem záródik akkor szintén visszanyit. Az újjabb elektronikák pedig a visszanyitások számát is számolja, ha túl sok akkor letilt. Mert pl befagyott, sínből kirúgott, kitámasztott ajtó stb is állandó visszanyitást eredményezhet. De ahelyett hogy az ajtó a csukódás-visszanyitás végtelen ciklusába esne a vezérlés letilt. Az újfajta liftajtókat ezért nem is tanácsos kitámasztani mert a vezérlés sokadik ajtózárási próbálkozás után átugrik "üzemen kívülre" aztán biztos nem viszi el senki a liftet.
Aztán operáltak ritkán olyan dolgokkal is hogy a vezérlés a mozgópadlót vagy a terhelésérzékelőt használta arra hogy megelőzze az odacsukást. Pl ha azt érzékelte a lift hogy ajtócsukódás közben hirtelen megnövekedett vagy csökkent a terhelés akkor az azt jelentette hogy valaki az ajtócsukódás közben be vagy kiugrott.
De legfőképp és minden liften jelenvan a szorításgátló.
Újjabban a fotocellák kaptak nagy szerepet a liftajtó odacsukás elleni védelemben. Mert az egy dolog a szorításgátló de mégis üt, hozzáér az emberhez az ajtó így azért nem nulla a balesetveszély.
Akkor lássuk a
fotocellákat:
A legegyszerűbb és általánosan alkalmazott szenzortípus, amely elsősorban személyliftek fontos eleme. Rendeltetése az ajtó záródásának megakadályozása a be- és kiszállás idejére. A szenzor pár általában egy adóból és egy vevőből áll, esetleg mindez megkettőzve, két különböző magasságban telepítve.
Így néz ki maga a berendezés:
De ugye ez a fajta fotocella nem pontosan olyan mint a fotocellás ajtóké, csak egy bizonyos láthatatlan vonalat képez az ajtózónában amivel biztosan tényleg csak azt lehet érzékelni hogy szállnak-e kifele/befele a fülkébe. De ugye ettől még lehetünk rosszkor rosszhelyen.
A
fényfüggönyök viszont megsokszorozzák a védelmet, szinte lehetetlen rosszkor rosszhelyen lenni. A fényfüggönyök rendeltetése leginkább az előbbiekben ismertetett
fotocellákéhoz hasonlít. Lényeges különbség, hogy míg egy szóló
fotocella csak egy, esetleg két diszkrét magasságban benyúló testrész
(általában láb) esetén biztosít védelmet, addig a fényfüggöny ennél
lényegesen nagyobb területet zár le az ajtó síkjában.
Ilyen pl egy sensor:
Aztán ilyen a védett terület:
Ha valaki vagy valami útját állja az infrasensoroknak akkor az ajtót nem csukja be a vezérlés:
Buszajtóknál, Teszkós fotocellás ajtónál stb is ugyanezeket a megoldásokat használják:
De vannak olyan rendszerek amik a fotocellákat, fényfüggönyöket egyszerre és összehangoltan használva 3 dimenziós érzékelési területet is tudja figyelni. Lásd az alábbi képeket:
A 3 dimenziós érzékelt térnek köszönhetően tényleg a liftajtó közelébe se tudsz menni, nemmég hogy odacsukatni az ujjadat. Így a kizáródik a táska, a nyakkendő, vagy a pórázon a kutya kintmarad stb esetek teljesen kiküszöbölhetőek lettek.
Kameraszenzorok:
Majdnem pont olyan mint egy normál kamera, csak itt nem az ember hanem a gép figyel minket a kamerán keresztül. A fülke telítettségét is lehet ezzel mérni. Mert ugye hiába a súlyérzékelők, az csak azt veszi figyelembe hogy pl a pl a maximális 650kg helyett csak 300 kg teher van a liftben de azt nem tudja hogy akkora nagykabátban vagy csomagokkal hogy mások már nem férnek be stb. Mert ugye pl a súlyérzékelő szerint még jöhetnének emberek, de a kameraszenzorral kiegészítve tudjuk hogy külső hívásra már nem áll meg a lift mert minek, úgy se fér be más mert telítették a rendelkezésre álló helyet. Továbbá a kameraszenzorral azt is lehet figyelni hogy kint áll-e valaki a liftajtó előtt, ha igen hányan stb stb. De amúgy ez a szenzortípus kiválóan alkalmas például arra, hogy bankok vagy más
középületek liftjeiben zárás után nem maradt-e benn személy, vagy más
nem kívánatos tárgy (pl. robbanószer).
Tehát ezekkel a cuccokkal olymértékben finomhangolni lehet a liftvezérléseket hogy hihetetlen.
De viszont a fényfüggönyök, fotocellák a sok odacsukástól megmentés mellett már okoztak halált is. Egy lakástűzben egy kislány pont a liftbe menekült be. A lift működött de nem indult el mert a fotocella a füstöt akadálynak érzékelte és nem zárta be az ajtót. A kislány füstmérgezésben meghalt. Ha nem fotocellás az ajtó akkor megmenekül. Olyan ez mint a WTC-nél a door restrictor, adott esetben életeket ment, de rosszkor, rossz helyen meg éppen az okozza a halálos csapdát.
De a fényfüggönyös védelemre megtalálták az aranyközéputat, a lifteket amúgyis mostmár szokás összekötni a tűzjelző rendszerrel, tűzjelzés hatására illetve tűzoltó üzemmódban a fotocellák és a fényfüggönyök automatikusan kikapcsolnak, csak a szorításgátló marad működésben.
De azért ne nagyon ugráljatok csukódó liftajtó közé mert ugye:
Murphy I. tézise, hogy ami elromolhat, az el is romlik